#Szinovál Gyula

[korkep-blog]

Harminc éves a losonci Kármán Színház

A harminc éves évforduló alkalmából a csoport jelenlegi legaktívabb tagjai könyvben foglalták össze a színház történetét.

Néhány hetes egyeztetés, előkészületek után harminc évvel ezelőtt, 1989 augusztusában alakult újra a mai Kármán Színház, mely akkor a Csemadok alapszervezet mellett működött mint színjátszó csoport.

  A sors kedves játéka, hogy ennek kiváltó oka az volt, hogy 1969-ben került színpadra Kármán József-Szabó Magda: Fanni hagyományai c. műve, melynek egyik szereplője a losonci származású Horváth Lajos volt, aki 1988-ban ismert színházi rendezőként tért vissza Losoncra.

  Elvállalta ugyanezen darab rendezését, s így a losonci magyar közösség 1989. március 6-án közel 20 év után újra saját színjátszóit láthatta a színpadon.

    A harminc éves évforduló alkalmából a csoport jelenlegi legaktívabb tagjai könyvben foglalták össze a színház történetét. Alapját a színház alapító tagjának, Erdélyi Attilának színháztörténeti visszaemlékezései jelentették, melyek a Tóth Éva által vezetett Losonci Anziksz c. blog oldalain lettek közzétéve. Jelen esetben nem mellékes, hogy ő is aktív tagja a Kármán József Színháznak.

    A könyv összeállítása közel egy évet vett idénybe. Felelős szerkesztője Csák István, szerkesztője Tóth Éva. Kiadását Losonc város és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Magyar és szlovák nyelven jelent meg, a magyar szöveget Tóth Éva fordította. Bevezetőjét – prológusát Böszörményi István írta.

  Erdélyi Attila

  A könyv elkészítésének történetét a szerző, Erdélyi Attila, a társulat oszlopos tagja, a Kármán Színkör első bemutatójának főszereplője  mutatta be. Elmondta, hogy ezzel a társulat vezetőjének, Csák Istvánnak egy álma valósult meg, aki már a 25. évforduló alkalmával felvetette az ötletet. A könyvbe az a blogon közzétett írások átszerkesztett szövegei, a fotók mellett bekerült néhány sajtóvisszhang, a rendezők rövid bemutatása, s nem maradhatott ki a szereplők és a színház működését támogató szponzorok listája sem.

    Mint az az est bevezetőjében elhangzott hasonló jellegű kiadvány a két világháború között, 1931-ben jelent meg, és a losonci Magyar Dalegylet 70 éves történetét foglalta össze.

  A könyvbemutatóra a losonci Vigadó nagytermében került sor. Nem véletlenül, hiszen a társulat számos alkalommal lépett itt színpadra.

    A terem színpadán 1885 és 1930 között nyolcszor hangzott el Madách Imre szállóigévé vált mondata „Ember küzdj és bízva bízzál”, azaz ennyiszer került bemutatásra a Losonchoz sok pontban kötődő Madách Imre műve, az Ember tragédiája.

  Böszörményi István

  A jelenlévőket, egykori és mai tagokat, a színház támogatóit és látogatóit Böszörményi István üdvözölte. Elmondta, hogy a 30 év alatt eljátszott 40 bemutatóért, a 86 különböző produkcióért, azok sikeréért meg kellett küzdeni. Szereplőket, rendezőt, próbatermet, díszletet, kosztümöt, fellépési lehetőségeket kellett biztosítani. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy „bízva bíztak“, hogy minden összejön. Bíztak a névadó gondolatában, „Van erő, van tehetség a mi klímánk alatt is“.

  Csák István

  Az egykori és mai tagoknak, a nézőknek, a szponzoroknak Csák István mondott köszönetet. Közben videofelvételekről a sikeres előadások pillanatait elevenítették fel. Kár, hogy nem élőben, az ünnepi alkalom fénye még ragyogóbb lett volna.

    A jelenlévők megemlékeztek az elhunyt tagjaikról is, aki már csak az égi páholyukban ülve nézhették és hallhatták a  megemlékezés pillanatait.

    Losonc városa nevében Alexandra Pivková polgármesterasszony üdvözölte a jelenlévőket, aki ígéretet tett arra, hogy a város továbbra is támogatni fogja a Színház tevékenységét.

  Tóth Éva

  A bemutató est számomra legérdekesebb része egy „nézői“ levél felolvasása volt Tóth Éva alakításában. Ez részleteiben, nem kevés humorral fűszerezve, remek előadásban érzékeltette az elmúlt harminc év eseményeit, előadásait. A Társulat első előadása a már említést nyert Fanni hagyományai, az utolsó a Bingó c. vígjáték volt.

  „…Most pedig izgatottan várom, hogy ünneplitek meg az elmúlt 30 évet. Mert nagyon jó dolog a könyv, de még jobb, amikor tapsolni lehet nektek a színpadon, meg együtt örülni a szomszédokkal, barátokkal a nézőtéren… Köszönök mindent, legyetek továbbra is jók – ha tudtok! Maradok tisztelettel: Kármán Jóska, egy hűséges nézőtök.“ – volt hallható a levél záró gondolatában.

    A Kármán József Színház egyedisége volt, hogy félprofi és profi színházi emberekkel dolgozott. Rendezői között találjuk Horváth Lajos, Vladimír Sadílek (a mágus), Krizsik Alfonz, Máté Krisztián, Énekes István, Szinovál Gyula, Szabó Árpád, Jankovits Jenő, Peter Cibula, T. Pataki László neveit, de a színház néhány tagja is vette a bátorságot ahhoz, hogy előadást rendezzen: Csák István. György Norbert, Tóth Éva és Erdélyi Gábor. Utóbbi jelenleg a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház aktív tagja.

    A színháznak eddig 154 tagja volt, összesen 126 előadást tartott, 583 fellépése volt. A színházi versenyeken 3 fődíjat, 10 nívódíjat szerzett, tagjainak alakítását 22 alkalommal díjazták a legjobb férfi/női alakítás, legjobb epizódszerepért járó díjjal. A bemutatók minőségét jelzi az is, hogy hat alkalommal hozták el a legjobb rendezéséért járó díjat.

    A Kármán Színház legnagyobb elismerését 2011-ben kapta meg, amikor átvehetett a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás minisztérium által adományozott állami kitüntetést, a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjat.

    A kötet zárszavában Csák István megköszönte „az anyukáknak, apukáknak, feleségeknek, férjeknek, gyerekeknek és mindenki másnak azt, hogy megteremtették számunkra (a játszók számára) azt a hátteret, amely nélkül nem működhetett volna ez a ragyogó társulat.“

    „…azt kérem, támogassátok továbbra is törekvéseinket, hisz nincs még vége. Bízom benne és hiszem azt, hogy a Kármán József Színház szekere továbbra is sikeresen fog haladni a műkedvelő színjátszás rögös útjain“.

    Ennek első állomása 2019. március 6.-án lesz, amikor egy emlékműsorral lép színpadra a társulat.

    Puntigán József